Viszketek, vagy amit akartok

Egyik szokásos találkájuk alkalmával Aida és Rafael vicces félrehallásokról és félreolvasásokról beszélgettek. Ezt az ihlette, hogy a mellettük elhaladó buszon díszelgő „Garázsmenet” feliratot a lány „Darázsmenetnek” olvasta.
– Buszos félreolvasásom nekem is volt, az ablaktörő kalapácsot ablaktörlő kalapácsnak néztem – jegyezte meg Rafael.
– Egyszer, amikor otthon valaki bekapcsolva hagyta a tévét, épp egy rajzfilm főcímdala ment, amiben olyasmit énekeltek, hogy „a tengerben száz csoda vár”, mire öcsém döbbenten elfordult a számítógéptől, és rám bámult. Kiderült, hogy úgy hallotta, „száz suna vár”...
– A kis korlátolt...
– Egyszer meg anyu megkérdezte tőle, „Kisfiam, kérsz ringlót?” Ő meg: „RINGYÓT?”
– Mondom én! Csak azon jár az esze.
– Amikor kicsi voltam, Pap Rita énekesnőt Paprikának hívtam.
– Uram atyám – sóhajtott fel Rafael. – Én akkor lehettem...
– Ki ne merd mondani, hogy öreg vagy! – szólt rá Aida, belefojtva a szót. – Inkább állj elő valami hasonló sztorival a saját gyerekkorodból!
– Hmmm. – Rafael tűnődve ráncolta össze a szemöldökét. – Áh, meg is van! Kisebb koromban valamikor anyámék színházba mentek, és én bizton állítottam a pesztráló nagyszüleimnek, hogy a „Viszketek, vagy amit akartok” című darabot nézik meg.
– Ez jó! – nevetett Aida. – Hogy lett Vízkeresztből Viszketek?
– Azt nem tudom, de utána évekig szállóige volt a családban.
– Én egyszer a családalapítás szót salátalapításnak hallottam.
– És amikor szavakat cserélünk fel? Az is vicces! Például a „van egy sanda gyanúm” helyett a keresztapám mindig azt mondta, hogy „van egy gyanda sanúm”.
– Ó, hogyne! Anyám egyszer „szadista vandál” helyett azt mondta, hogy „te vadista szandál”.
– Vadista szandál! – röhögött Rafael.
– De az én klasszikusom, amit rendszerint sikerül elkövetnem, a „tanári kar” helyett a „kanári tar”.

Ilyen és ehhez hasonló őrültségekkel traktálták egymást, és közben kétrét görnyedtek a nevetéstől.

Egy-két héttel később Aida üzenetet kapott Rafaeltől.
– Na, basszus! Melyik darabot fogjuk színpadra alkalmazni a társulattal? – írta a férfi. Aida értetlenül pislogott az sms-re.
– Hmm? – pötyögte vissza.
– Viszketek... – érkezett a felelet. A lány először a homlokát ráncolta, aztán leesett neki a tantusz. A Vízkereszt, vagy amit akartok című darab lesz a színház következő projektje! Eszébe jutott Rafael gyerekkori félrehallása, és felnevetett.
– Indítványozd a mű átnevezését, és legyen valami sajátos feldolgozás! – írta vissza.
– Ja, majd majom módjára fogok vakarózni. Végre egy testhez álló szerep!